NAGYON SZERETTEM AZ UNNEPNAPOKAT!

Olyan titokzatosak voltak,a rajuk valo varakozas izgalommal toltott el,s annyi meglepetest tartogatott mindig.Az az unnepelyes hangulat ami belengte az unnepnapokat olyan joleso erzes volt, de ugyanakkor a sajnalkozas ,hogy vege lesz s ujbol belezokkenunk a szurke hetkoznapokba, mig ujabb unnep tunik fel a lathataron.S ez igy ment eveken at.
Viszont megteresem utan eletem egy allando unnepe valt.
S hogyisne!Mikor ilyen csodalatos igeretben lett reszem:

Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.Janos 14:20


Unnepnapokon vendegeket vartunk , s ez tette meg szebbe meg vonzobba unnepeinket.Orvendeztunk gyerekkent , s orvendtunk felnottkent.
 Viszont vendegeink jottek s mentek.Unnep teltevel haza mentek.Magunkra hagytak, s talan nem is tudtuk volna sokaig megterhelni magunkat veluk.
 De e csodalatos igeret Ura orokre bennunk marad velunk marad s nem terhel , hanem mindennapi terheinket magara veszi s elhordozza.S hetkoznapjaink unneppe lesznek.
 Ezert unnepelhetek , mert Uram mindennap valami ujjal jon , meglepetest ad.Igeje felfrissit , oromot ad.


      Unnepnappa teszi a hetkoznapokat.


                                        









kep innen