2010. december 10., péntek

MOST HOGY IGY MEGLEPI ZOKNIBAN

Szamoljuk a napokat bizony eleg hamar telnek!Nekem ugy tunik csak most kezdtuk, s maris a 10-nel tartunk.Sok- keves , hat talan igen,mert ha abban merem le hogy mit is valositottam meg keves, de ha a szamra gondolok sok!Na ezt ertse aki tudja.En ertem mert inkabb erzelmi feltoltottsegu!
 A harom unoka elegge lefoglalja idom,megha menyemmel megosztjuk ezt.Na meg a varas!Varjuk az uj tagot a csaladba.Ez az utolso napoknak megfeleloen elegge izgalmas.
Varjuk az unnepeket, igaz nem nagy felhajtassal,inkabb arra oszpntositunk mit is akar Isten mondani szamunkra ebben az idoszakban.Hamar leszall az est,s eleg koran visszavonuluk Veraval s nagyokat beszelgetunk mig a gyerekek jatszanak.
Megvallom oszinten , kisse lelkiismeret furdalasom is van ezert ,hogy nem fogott el az a szokasos unneprekeszulodes laz,ami igy altalaban feluti fejet ilyenkor unnep elott.Most minden olyan megszokott modon folyik.Talan venulok, talan nem ez a legfontosabb szamomra,megvaltozott a prioritasi sorrend?
Nem tudom.Most eppen alkalmazkodom ehhez is.
Most eppen delutani pihenom van s nagy pelyhekben hull a ho!Egybol feherre valtott minden , olyan csendes , megnyugtato!

2 megjegyzés:

  1. és olyan jó tud lenni az a csend!erre is szükség van néha.a hangulat majd megjön a maga idejében.jó babavárást!:))

    VálaszTörlés