MAR JO NEHANY LEPEST

Tettunk ebben az uj evben, s talan meg felsejdul az unnepek utani sajnalat,hogy vege, s egy ujabb ev all koztunk es a kovetkezo teli unnepek kozott.En valahogy ugy vagyok az unnepekkel, hogy nagyon szeretem azt az izgalmas keszulodest, varakozast az unnepre.Erdekes modon mindig varunk valamit az unnepektol, valami ujat erdekfeszitot, s gondolom senkit sem abrandit ki az eljovendo nap, hisz egyik evben sem ugyanolyan mint az elmult volt.Mindig rejlik benne valami uj.En legalabbis igy vagyok ezzel.Ha megkerdeznetek mi az,  tudok valami kezzelfoghatot felmutatni, hat lehet , hogyha utananezek felsorolhatnek nehany  reszletet ami az egeszeben az unnepi dekoraciot alkotta, viszont nem teszem ezt mert ami mindig megmarad es ugyanakkor fontos is, az a hangulat.Ez fog maradandoan emlekezetunkben tovabbmenni a kovetkezo alkalomig. Senki sem tagadhatja, hogy a hangulat mindig nagyon kulonleges tud lenni, s erdekes , hogy varjuk, mintha ezt valami egeszen tolunk kivulallo valami tudja megadni, pedig mi vagyunk azok kik megteremtjuk, s nagy mertekben fugg tolunk.S ezert is fontos , hogy mire is tettuk a hangsulyt.Ezt mar nem reszletezem.Mert mondtam nem akarok reszletekbe bocsatkozni, inkabb megorizni azt a titokzatos hangulatot mely minden unnepre jellemzo.
 Es nincs ket egyforma unnep!Ezert is nem vallhat kozhellye!