Szamomra a legnagyobb kihivas a galamb etetes volt, s csak ma reggel jottem ra igazan miert is.Hiszen nem is olyan nehez oket etetni,itatni(kisse korulmenyesebb).Viszont reggel az agybol egyenest hozzajuk mentem,ami nalam egy kulon erofeszites ,a reggeli ebredeskor erzett nehezsegek miatt.Labam segesz testem ellenkezik a mozgas ellen, s normalis korulmenyek kozott legalabb egy felorat alkalmazkodom az ebrenleti allapothoz.Viszont a galambokat nem akarom kinozni mert eleg ehesek.Szoval ez a postagamb mesem.
Ezt kovetoen a legkisebb, nagyon el volt keseredve s sokat sirt , viszont vegul is elaludt.Hajnali 4-kor a nem eppen legkisebb sirta elmagat hogy vajas mezes kenyeret ker,valahogy vissza aludt de egy ora mulva ujbol megismetelte kereset, akkormar elmentem elkesziteni, de mire vissza ertem elaludt.Erdekes modon reggel mikor felkelt ez volt az elso , hogy kerje mezeset.Hogy eleg zsufolt legyen az utolso elotti ejszakam a nagyobbik is elsirta magat , hogy vagyik a szulei utan.
Hat ezt csak azert ,hogy nehogy teljesen zokkeno mentes legyen szolgalatom.
Minden halam az Ure.Mert te Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése