Telnek napjaink.Egy kis lelegzetvetel a ket unnep kozott.Nem pihenes, csupan meg nem keszulodes.Talan holnaptol nekilatok meg nehany sutemeny keszitesnek.Nagy felhajtast nem szoktunk ebbol csinalni csak eppen hogy jol erezzuk magunkat, igy egyutt a csaladban, s meg hogy megfelelokeppen fogadjuk a kis uj csaladtagot.
Mert ugye akarhanyadik is lehet ugyanolyan szeretettel meg izgalommal varjuk.
Remeljuk hogy ki fogjak engedni szilveszterig.Veronika , a kismama meglehetosen jol erzi magat, ugyanugy a "nagylegeny" is, farkasetvaggyal rendelkezve.
En pedig minden nap harcolom a nagymamai tekintely megorzeset a harom kis testverrel.Persze hogy a legtobb baj a legkissebbel van( 2 eves).O minden jogot kiker maganak, s a baj eppen ott kezdodik hogy nincs megadva neki.
Ma egy csendessebb napunk volt mert csak mi ketten voltunk itthon s nem kellett osztodjek mindenben noverkeivel.S meg elegedett azzal hogy kepeket nezzen meg zenet hallgasson.Ugyhogy en elvegezhettem az eloirt munkamat(fozes,mosas,s mosogatas)Persze ezt ugy 12 oraig (deli) befejeztem.Most pedig edesdeden alszik s en vehettem ezt a nehany perc szabadot.
A masik reszen pedig (Raul csaladja) ket nap Busteni-en szankoztak.Ok a gyulekezettel , draganesti-en unnepelnek.
Kedves Iri,jókat kuncogtam magamban miközben olvastam írásodat.Közben az én anyukám jutott eszembe.Ő is ugyanígy várta mindig a következő unokát.Isten áldjon,sok erőt a munkádhoz,családodhoz!
VálaszTörlésKoszonom , kedves Abigel!Ugy van ahogy mondod, nagy elmeny a nagymamaknak minden ujabb unoka.
VálaszTörlésÁldott találkozás volt,-és jó hangulat,-Istennek hála. Köszönöm,hogy Megosztottad!
VálaszTörléstetszik nagyon:D
VálaszTörlés