Eleg gyakran megtortenik velem hogy akkor amikor valaki valamilyen tortenetet,betegseg tunetet,vagy egyeb hasonlo szemelyes elmenyt mesel el azonnal en is kesz vagyok a hasonlo elmenyek feltuntetesevel.S ugyancsak eleg gyakran szol egy kis harang bennem,hat nem kellett volna.Lehet az Illetonek eppen az kellett volna hogy valaki meghallgassa ne pedig o hallgasson mast.Szinte minden alkalommal megfogadom hogy figyelmesebb leszek s csak akkor szolok kozbe mikor arra szukseg van.Nemileg a betegsegi tunetekkel sikerult magam fegyelmezni ,s jo hallgatova valni de meg van javitani valom.
Nem szeretnek most annyira drasztikus lenni hogy azt mondjam kesz nem lehet semmikepp egy szep dialogot kialakitani s hagyni hogy follyon a monolog.Nem.De tenyleg vannak alkalmak amikor jobb hallgatni.Ezen dolgozok.S meggyozodesem hogy az Ur megsegit ha igazan akarom.
Ez nekem is harc.Ha bármi hasonlóságot fedezek fel a beszélgetőpartnerem mondandójában a z én átéléseimmel mindig nagy a kísértés, hogy én is elmondjam, , pedig legtöbbször nincs rá szükség. nincs rá szükség
VálaszTörlésjaj, hányszor vertem én is a számra... csak sajnos utána!
VálaszTörlés