OKET VAROM MA ESTE

ADVENTI IMAM

                                                           


  Uram jovok elodbe ugy ahogy vagyok, s koszonom, hogy tehetem ezt, mert megvaltottal, mert a tied vagyok.Koszonom Uram , hogy formalsz, hogy turelmed van velem, hogy annyi hibam irant turelemmel vagy, s kivarod  idejet az elhagyasanak.Uram Te azt is tudod mit kerek en ma Toled, s ha nem is tudom , mikent tegyem ezt:6. Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. 

Ezert most koszonom a Te Szentlelked is Kit adtal , hogy tanitson, vezereljen, s felfedje azt mi meg a sotetsegben  van, eldugva lelkunkben, s akadalyoz a szolgalatban.Koszonom, hogy most eppen ezt kerhetem Toled.Turelmet Uram, turelemert esedezem , hozzad.Turelmet az imadsag idejen, hogy ne a kovetkezo lepesre gondoljak, hanem legyen turelmem megallni elotted, labaidnal, nem foglalatoskodvan, azzal , hogy mi var ram, milyen munkat kell vegeznem, hanem eljem meg a pillanatot, s ne eljek a kovetkezo pillanatnak.Hogy Rad figyeljek.Legyek turelemmel azzal amit kerek , amit Te valaszolsz keresemre.Hisz olyan gyonyoru Igevel szolgaltal ma is:Jézus ezt mondta neki: Minden lehetséges annak, aki hiszi" Mark 9:23
Megerintetted szivem,ujabb remenyt adtal belem, bizodalmat igereteid irant.Oly csodalatos vagy edes jo Uram.Szivem telve halaval Irantad!Szeretlek Atyam!
Hallgasd meg esedezesem szavat, s formalj tetszesed szerint, erositsd a hitet bennem, ne engedd , hogy lenyem, gondolataim szetzilaltak legyenek, hanem osszpontositsak Fiadra, mert Te mondod , hogy Ora hallgassunk.
 Hiszem Uram, hogy megadod szivem kereset , mert ezt igerted.
     LEGY ALDOTT OROKKON OROKKE , AMEN!



kep innen 

EZ PEDIG LEUGROTT VALAHOGY AZ ELOBBI BEJEGYZESROL

TAVALY ILYENKOR CSAK KERULGETTEM

 Most belevagtam.Az eredmeny lathato.

Nehogy azt mondjatok, hogy ugyes vagyok, meg , hogy szep(tudom en mi a szep)

UNNEPI HANGULAT UNOKAIM KORUL

SAMUEL ES IONATAN

MAR EZT SEM TUDOM MEGALLNI SZO NELKUL

Ezt a verset szavalta Szabo Brigitta az unokahugom lanya Szatmaron a Vers es prozamondo  versenyen, s az elso helyet nyerte.
                                                 

Pilatus

           János evang. XIX. 22

A pörnek vége. Elvégeztetett...
Véres a kereszt tövében a fû.
A helytartóban forr a néma düh
S egy gondolat tépi a másikat.

"Rongy csõcselék, én unlak titeket,
Unom a vágyatok, a hitetek,
A papjaitok ragyogó ruháját,
A mellükverõ messiásokat,
A nap hevét ez átkos ég alatt,
A zagyva szókat, buja színeket,
És magamat és uramat, a császárt,
Ki bíróvá tett ilyen nép felett.

"Feszítsd meg!" üvöltötték a fülembe.
Amíg unottan odalöktem nékik.

Szegény bolond! Pedig csak álmodott,
Csak álmodott egy létráról az égig.
Csak álmodott, de ezeknél tán szebben.
Már szürkül fenn a Koponyák hegye -
Vajjon álmodik-e még a kereszten?

Valamit szólt nekem az igazságról,
Azután némán vérzett, ragyogott.
Gúnnyal kérdém: az igazság micsoda?
Felelé: "én vagyok".

Eh, hát kicsoda nékem ez az ember?!

A csõcselék morajlott mint a tenger,
Én untam, untam amazokat, ezt is. 

Egy messiással több vagy kevesebb,
Pilatus lelke nem lesz nehezebb
És könnyebb tán ez istenverte föld,
Untam a dolgot. Odalöktem. Vége.

"De jaj! vajjon kire szállott a vére?!"

Az alkony megy, az est, az éj leszáll,
De a helytartó nyugtot nem talál.

"Feszítsd meg!" üvöltötték a fülembe
És nekem nem volt elég fegyverem,
Nem volt elég lándzsásom odakünn,
Vagy - vagy üres volt talán a szívem?
Eh mit bánom én, a bölcs szív üres,
Bús madarak, el a szívrõl, hess!

"Feszítsd meg!" üvöltötték a fülembe.
Mi közöm hozzá? feszítsétek hát,
Te véres kezű, szennyes csõcselék,
Feszítsd, feszítsd meg hát a Messiást!
Él-e, meghal-e, egy marad az átok,
Isten se váltja meg ezt a világot.
Mi közöm hozzá? Feszítsétek hát!
Vigyétek! - Vitték. A kereszten holt.
Ki tudja, talán mégis király volt!"

Csend most. De hallga! most az éj kopog,
Pilatus pitvarában a papok.
"Uram, mi véled egyet így nem értünk,
Ahogyan írtad, botránkozás nékünk,
Rexnek, Uram, csak õ mondta magát,
Nem készítetted jól a Golgothát!"

Ni, milyen furcsa rõt láng a szemén!
Ím kõvé vált a nádszál: oly kemény.

(Odafenn csendbe hallgat a kereszt.)
Pilatus nő, ahogy beszélni kezd:
"A Messiástok megmenteni késtem,
De négy betűt a keresztjébe véstem,
E négy betű az én becsületem,
Hajótöröttségem utolsó roncsa,
Hitetlen hitem, büszke makacsságom,
Egy akarat az akaratlanságon.

E négy betű az én becsületem.

Hajótöröttségem utolsó roncsa,
Hitetlen hitem, büszke makacsságom,
Egy akarat az akaratlanságon.

E négy betű az én becsületem.
Hadesre! ez a négy betû marad!
Ha alá kéne temetnem e várost,
Rómát, az Imperatort, magamat:
E négy betû az én becsületem!!

Papok, zsidók, hozzátok szólok nyiltan,
Halljátok: amit megírtam, megírtam."

Benn csönd, de künn az éj zsoltárba kezd
S áll a zsoltáros éjben a kereszt

Remenyik Sandor

Osztoztam oromeben

A kep innen

NEM MONDHATOM , HOGY NEM HIANYZIK

A tavalyi izgalmas varakozas, keresgeles, orom.