HAT AKKOR UJBOL UTON

Az Ur segitsegevel reggel indulok.Egy hetre tavol leszek.Delre utazom,gyermekeimhez,s egyben majd orulok az orvendokkel.Mar beszeltem nektek Alecsrol ki nagyobbik fiam csaladjaban novekedett.Az o mennyegzoje lesz szombaton.S egyutt orvendunk veluk.
S akkor hat rajta:
    Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. 
  2. Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet. 
  3. Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ. 
  4. Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője! 
  5. Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől. 
  6. Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold. 
  7. Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. 
  8. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké

ILYEN EGY VASARNAPOM KEPEKBEN

Reggel kilenckor elindulok

Vegig a falun

 Megcsodalom a fecskeket

Ezt nagy tolcsert(milyen virag?)

 Felmerem a hcserli termest

 Sajnalkozom az ures golyafeszek felett

 S az uton vegig ki  a falubol

 Megallok csodalkozni ezen a szeptemberben viragzo akacfan

 Valahogy ez az irany, en Ghirbomba igyekszem

 Itt varom a lelkipasztort csaladjaval ki elvisz

 Az imahazba, hol varnak a testvernok

De hala az Urnak mar nem en vagyok a legfiatalabb,az Ur irgalmazott meg egy leleknek